Olvasási idő: 2-3 perc
Menő, menő de mi a jó ég ez? 🙂 Nos a cikkben a szakértői minőségű esszét hanyagolva, inkább egy baráti csevegéshez elegendő információt szeretnék átadni a témáról.
Ugorjunk is bele, mi az a sportinformatika?
Természetesen számos definíciója létezik, ahány szakértő annyiféle megfogalmazás, de a lényeg, hogy a sport területén alkalmazott informatika tulajdonképpen bármilyen formában. Az egyszerű digitális eredményközléstől, a sportversenyeken használt okos kütyükön át egészen a vérprofi statisztikai vagy elemző rendszerekig. A felsoroltak között sok összefüggés, ok-okozati kapcsolat található, attól függően, hogy egy-egy sportesemény mely szakaszában játszanak szerepet, így sejthető, hogy milyen komplex informatikai rendszerek, hálózatok működhetnek a háttérben.
Ami pedig ezeknek a komplex rendszereknek az alapja, az nem más, mint az emberi teljesítmény. Minden adat, legyen az mérkőzés eredmény, pulzusszám, lefutott kilométer, elütött labda, az ember által véghezvitt kimagasló vagy kevésbé jelentős 🙂 teljesítmény, de mindenképpen teljesítmény, melyet a sportinformatikai rendszerek és eszközök mérni tudnak.
És ha már mérnek, akkor miért ne használnák fel az adatokat valami további fontos tevékenységhez? Itt jönnek képbe a statisztikai és elemző rendszerek, melyek arra hivatottak többek között, hogy támogassák a sportolók fejlődését, az edzésmunkát, a csapatok teljesítmény növelését vagy akár a hatékonyabb munkavégzést. A közös nevező a fejlődés, azaz, hogy mindig valami jobbat, szebbet, látványosabbat tudjon nyújtani az ember akár az informatikai megoldások segítsége révén.
Hol van jelen? A sportinformatika alkalmazási területei…
Az informatika a sport számos területén megjelenik az amatőr szinttől az abszolút profi szintig. Nyilván magasabb szinten többet találkozunk vele, de nem kell profi sportolónak lennünk, hogy efféle okos megoldásokkal találkozzunk. Gondoljunk az okos órákra vagy a futás trackelő appokra.
Ha a profi sportot vizsgáljuk, akkor annak szinte minden szakaszában tetten érhetők az informatikai megoldások. Az edzések alkalmával folyamatos monitorozás alatt állnak a sportolók és az adott sportághoz szükséges minden adatot begyűjtenek róluk. Hány métert futott az edzésen, mennyi volt ebből sprint, mi volt a legmagasabb pulzusszám, mennyi kalóriát égetett, hány célt ért dobása volt, mennyi labdát ütött el stb. Ezek mind fontos elemei annak, hogy a felkészülés tökéletes legyen a következő versenyig, vagy mérkőzésig. Az edzéseken mért adatok segítséget nyújtanak az éles bevetésen, de itt nem ér véget az informatika, még csak most kezdődik a kőkemény analízis.
A mérkőzések mérése, sokkal de sokkal több kütyüt igényel és több használatára is van lehetőség. Vegyük például a labda és játékosok mozgását monitorozó rendszert egy focimeccsen (lebutított megfogalmazás, ennél sokkal többet tud:) ), vagy annak eldöntését, hogy a labda bent volt-e vagy kint egy tenisz mérkőzésen (Sólyomszem), vagy akár a tus eldöntését segítő szenzort a vívópáston.
Csak néhány kiragadott példa, melyek talán ismerősek, de a lista végtelen és csak tovább nő 🙂
Természetesen a verseny vagy éles mérkőzés után sem áll meg az élet, mert az itt mért adatok és statisztikák felhasználásra kerülnek a következő heti edzéseken, hogy a következő mérkőzésre még jobban fel tudjon készülni az adott sportoló vagy csapat, hogy a következő mérkőzésen újramérjék a nyújtott teljesítményt, melyet összehasonlíthatnak a korábbi adatokkal, fenntartva a végtelen körforgást.
Összefoglalva…
A fentiekből látható, hogy millió helyen és sportágban alkalmazható és tetten érhető a sportinformatika, melyet ebben a bevezető cikkben csak érintőlegesen boncolgattam. A következő cikkeimben is hasonló témában fogok írni már konkrét alkalmazásokról, eszközökről, rendszerekről, szóval megannyi érdekes témáról. Ha tetszett ez a kis ízelítő, akkor érdemes a továbbiakban is követni a blogot, mert futószalagon fognak érkezni a tudományos-szórakoztató posztok…